Nem lesz túl nehéz összefoglalnom a történteket. Tulajdonképpen egy mondat is elég lenne, de túl sokat kéne csillagozgatnom. Azt hiszem csak Sander van Dien az, akiről igazán írni szeretnék.

Előfordul az emberrel néha, hogy nem tudja, sírjon vagy nevessen...hogy nem tudja, szeret valakit, vagy utál. Hogy agyban tudja, hogy felesleges érte bármit is, mégis húz hozzá, akaratlanul is. Hogy el tudja mondani mit hallott, és tudja hogy kár volt. De ha egy fél perc kimaradna, akkor sajnálná. Ehhez hasonló zavaros érzések keringenek bennem az úriemberrel kapcsolatban. Nem tudom eldönteni, mit gondoljak. Egyik felem súgja, hogy ez úgy szar ahogy van, a másik meg azt, hogy ő még mindig csak ugyanaz, nem lehet ezt csak úgy lerombolni.

Most már biztos vagyok a receptben, ami engem kikészít. Jön valaki, akit imádok, és mire magamhoz térnék első csodálatomból, már ding-ding De ne rohanjunk ilyen gyorsan Ferry Corstenhez.

Hát akkor Sziget Fesztivál. Nem tudom hol kezdjem el….. Ha Sziget, akkor rengeteg ember, iszonyatos nagy kosz, igénytelenség, sátor, sz*rszag,és sok minden negatív. 10 500 Ft-os napijegy, gratis-nak egy kis torokfájás, nátha, esetleg mindenféle hülye járvány, amit összeszedhetsz.  Hogy miért is mentem a Szigetre?? Eszembe nem jutott volna ekkora ökörség, ha Armin-t nem hívják oda… nem valószínű, hogy másért elmentem volna…. Akkor sorban.